Székelyföldi Filharmónia

Székelyudvarhely életét 1992 óta igen aktív klasszikus zenei tevékenység jellemzi. A helyi zeneművészeti szakközépiskola megalakulásától kezdve az igazgatóság és a tantestület fő célja az volt, hogy a klasszikus zenei műveltséget ne csak az iskola falain belül, de azon kívül is promoválják.

Ennek következményeként szervezték az első kamarazenekari, szimfonikus, valamint vokál-szimfonikus hangversenyeket, amelyek előadói az iskola diákjai és tanárai, majd – pár éven belül – az egyetemre bejutott hangszeresek és a környékbeli városokból érkező diákok, egyetemisták voltak.

A keret fokozatosan bővült, s nem sok idő múltán – még mindig az iskola és ennek alapítványai szervezésében – egyre gyakoribbá váltak a hangversenyek. Ekkor már több csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi marosvásárhelyi tagja is volt a zenekarnak. A plakátokon kezdetben  a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola Szimfonikus Zenekara, majd Palló Imre Kamarazenekar néven jelentek meg, Bodurian Aram vezetésével. Ebben a periódusban a zenekar több nemzetközi versenyen vett részt és 1999-ben és 2002- ben a Pro Archi Nemzetközi Vonószenekari Versenyen két I. díjat és karmesteri különdíjat kapott. Ugyanakkor, a Palló Imre Kamarazenekar több neves művész közreműködésével (Ruha István hegedűművész, Lendvai György hegedűművész, Felletár Melinda hárfaművész, Béres Melinda hegedűművész, Horváth Zoltán zongoraművész, Tsutsui Harumi brácsaművész, Mező László gordonkaművész stb.) nagysikerű koncerteket tartott belföldön és külföldön egyaránt.

1998-tól, minden nyáron megszervezésre került egy nagylétszámú zenekari tábor, éppen azzal a céllal, hogy összehozza, csapattá érlelje az együttjátszani vágyó fiatal muzsikusokat. Ruha István érdemes művész – a kamarazenekarral való koncertezés során szerzett pozitív tapasztalatai alapján – haláláig hű mentora, állandó résztvevője (tanárként és szólistaként) volt a rendezvénynek: ekkor Kelet- Európai, később (2001- től) Kárpát- medencei Ifjúsági Fesztiválzenekar néven szerepelt az együttes.
A szimfonikus zenekar az évek során tehát – a hazai és külföldi fesztiválokon és versenyeken való részvétel, a neves művészekkel való koncertezés eredményeként – olyan művészi szintre jutott, hogy lehetővé vált egy olyan komolyzenei koncertsorozat elindítása régiónkban, melynek igénye számtalanszor megfogalmazódott, úgy a közönség, mint a szakmabeliek részéről.
2002 óta az évad keretein belül lezajló koncertek plakátjain Székelyföldi Szimfonikus Zenekar néven szerepel az együttes – hiszen eddigre az összetétele jogossá tette ennek a névnek a felvételét.

Szándékunk tehát a következő volt: a környező zeneiskolák volt diákjainak (akik jelenleg különböző zeneakadémiák hallgatói, vagy tanárok) az itthonmaradáshoz olyan feltételeket teremteni, melyek szakmai, művészi igényeiket is kielégítenék, hogy szakmai tudásukat a régió szolgálatába állítsák.

Ez pedig egy olyan szimfonikus zenekar létrehozását és működtetését feltételezte, mely Székelyföld zenei életét hivatott felvállalni s regionális jellegét figyelembe véve, a Székelyföld kulturális életének fejlesztése, a klasszikus zenei műveltség népszerűsítése volt a célja.

A zenekar mögött már 2008 előtt is szép eredmények álltak, hiszen az évek során olyan előadóművészekkel és karmesterekkel működött együtt mint:

Énekesek: Szilágyi Zsolt oratóriuménekes, Maria Pop, Sorin Lupu-Kolozsvár, György Levente-Svájc, Sándor Árpád, Molnár Mária, Covacinski Yolanda, Mányoki Mária-Kolozsvári Állami Magyar Opera, Kéringer András-Budapest, Tőkés Ferenc-Budapesti Állami Magyar Opera, Madaras Ildikó-Marosvásárhelyi Állami Filharmónia, Derzsi Katalin, Faluvégi Krisztina, András Ildikó-Székelyudvarhely, Corina Maier, Benczédi Hunor-Nagyváradi Állami Filharmónia, Simona Ivas- Luxemburg, Puja Andrea, Borsos Edith – Magyarország stb.

Hangszeresek: Ruha István világhírű hegedűművész, Balogh Ferenc udvarhelyi származású hegedűművész, Ifj. Balogh Ferenc hegedűművész, Mocsári Károly-Budapest, Bogányi Gergely-Budapest, Yonekura Aki, Tsutsui Harumi-Japán, Horváth Zoltán, Leitmann Zsolt, Béres Melinda, Bölöni Júlia-Kolozsvár, Márton Zsófia-Budapest, Murvai Márta, Réman Tibor-Németország, Haáz Bence-a Kolozsvári Állami Filharmónia szólistája, Antal Sándor, Veress Csaba-Nagyváradi Filharmónia, Kozma Péter, Kovács Éva-Marosvásárhelyi Filharmónia, Veres Loránt-Nagyváradi Állami Filharmónia, Beke István-Kolozsvár, Gál Tamási Mária, Gál Tamási Zsombor-Budapest, Lendvai György, Felletár Melinda – Budapest, Zerkula György, Gazsi József-Svájc, Elekes István-Németország, Mező László, Mező Roberta-USA, Székely Attila-Németország,  Charles Sewart-Anglia, Viniciu Moroianu, Dan Cavassi, Răzvan Victor Dragnea-Bukarest, Harry Tavitian-Bukarest, Adriana Paler-Nicolescu-Ausztria, Székely Attila-Ausztria, Thurzó Zoltán-Nagyvárad

Karmesterek: Dr. Bodurian Aram (Románia), Jankó Zsolt (Románia), Flórián Gergely (Budapest), Záborszky Kálmán (Budapest), Werner Gábor (Budapest), Kökényessy Zoltán (Budapest), Horváth Gábor-Budapest, Selmeczi György-Budapest, Victor Dumănescu-Kolozsvár

A zenekar működésének fontos állomásai:

2000-ben az akkori városvezetés (Csíkszereda, Székelyudvarhely), valamint a két megye (Hargita, Kovászna) tanácselnökei azzal a gondolattal ültek le tanácskozni, hogy az általunk létrehozott szimfonikus zenekar státuszát próbálják meghatározni és erre a zenekarra alapozva egy regionális filharmónia alapjait letenni. Az eredeti elképzelés az volt, hogy ez a zenekar a régiót, a Székelyföldet szolgálja, ugyanis az 1950-es és 1960-as években, amikor országszerte új zenei intézmények születtek (Operaházak, Filharmóniák), a Székelyföld sajnos ebből a szempontból tudatosan elhanyagolódott. Kezdeményezésünk célja e hiány pótlása volt.

Sajnos, az egyeztető tárgyalás nem hozta meg a kellő eredményt, így a zenekar továbbra is alapítványi támogatással működött és folyamatosan koncertezett belföldön főleg a székelyföldi városokban (Székelyudvarhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely), sőt 2006 és 2007-ben meghívásra Szebenbe (európai kulturális főváros) és több külföldi városba (Budapest, Dabas, Debrecen, Nyíregyháza, Nyírbátor) is eljutott.

2003-ban Bunta Levente a Hargita megyei tanács alelnöke felkarolta a Székelyföldi Filharmónia mint intézmény létrehozásának gondolatát, a Székelyföldi Szimfonikus Zenekarra alapozva. Ekkor döntés született, s a megyei tanács a Székelyföldi Filharmónia létrehozására és működési költségeire elkülönített egy bizonyos pénzösszeget. Az elképzelés az volt, hogy a két megyei tanács (Hargita és Kovászna) valamint Székelyudvarhely, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy megyei jogú városok társuljanak és együtt finanszirozzák a Filharmónia működését.

Sajnos a továbbiakban a széthúzásnak tulajdoníthatóan az eredeti elgondolás elakadt.

A Székelyföldi Szimfonikus Zenekar ettől függetlenül tovább folytatta tevékenységét és 2008-ban Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala a Művelődési Ház mellett a Székelyföldi Szimfonikus Zenekarra alapozva létrehozta a Székelyföldi Filharmóniát.
2008 április 15-től a Székelyföldi Filharmónia, mint intézmény létrejött és a minél magasabb művészi színvonal elérése érdekében nyitott rendszerben működik, azaz együttműködik más professzionális intézményekkel is (marosvásárhelyi, kolozsvári, szatmári Filharmóniák, a MÁV Szimfonikus Zenekar-Budapest, kolozsvári és budapesti Zeneakadémiák stb.).

Nagyon fontos megemlíteni azt a tényt, hogy kezdeményezésünk és megvalósításunk egyaránt rendelkezik:
– hagyományteremtő jelleggel
– művészeti jelleggel
– oktatási jelleggel: gyakorló zenekar, amely a művészeti szakközépiskolák legjobb hangszereseinek megmutatja a helyes irányt és azt a szintet ahova el kell jussanak, lehetőséget ad a zeneakadémiai hallgatóknak és a zeneakadémiát frissen végzetteknek a továbbképzésre, a fiatal tehetségeknek a koncertezésre, a hangszertanároknak pedig folytonos gyakorlást és művészi szinten való maradást jelent, egyben elősegítve oktatási tevékenységüket
– egyedi jelleggel: Erdély egyetlen ilyen típusú (az ifjúságra alapuló, az ifjúságnak munkát adó és az ifjúságnak fellépési lehetőséget és továbbképzést biztosító) szimfonikus zenekara, és Románia egyetlen magyar vonatkozású zenekara
Székelyföld minden tehetséges zenészének szüksége van egy intézményre amelynek keretein belül kibontakozhatnak, s egy egységes csoportba tömörülve végre létjogosultságot követelhetnek tudásuknak-amire eddig nem volt túl sok esély. Nem csak munkahely ez a zenekar, de a székelyföldi magyarok identitástudatának, egységének egy kulturális megnyilvánulási formája, kifejezőeszköze.