Bemutatkozás

A XIX. században Székely Athénként emlegetett település jelenleg Hargita megye második legjelentősebb megyei jogú városa, Udvarhely vidékének tájszervező központja, és az erdélyi magyarság egyik jelentős központja is.

Lakossága 36.234 fő, melynek 96%-a magyar nemzetiségű. Az Erdélyi-medence délkeleti részén, a Nagy-Küküllő felső szakasza mentén fekszik. A Hargita vulkanikus hegység délnyugati fennsíkja végződése és a Küküllő menti dombvidék alacsonyabb dombsora, a Szarkakő, a Nagyoldal, a Csicser, a Budvár középmagas dombjai határolják.

Régészeti ásatások igazolják, hogy a város területe és közvetlen környéke évezredek óta folyamatosan lakott. Csiszolt kőkori, bronz-, vas-, római-, Árpád-korabeli leleteket őriz a Budvár, illetve a város központja.

A település neve először az 1333-as pápai jegyzékben tűnik fel. A következő században a mezővárosi fejlődés útját járja, és 1448-tól már Udvarhely név alatt szerepel. Kiváltságait a magyar királyoktól és az erdélyi fejedelmektől kapja, Izabella királyné 1558-ban a török szultánnak fizetendő adó alól felmentve pecsét- és címerhasználatra is feljogosítja a várost. A város címere páncélos kéz tőrrel, melybe szív, medvefő és korona van tűzve, felső terében négy csillag közt az 1558-as évszám. A pecsét körirata: Sigillum Oppidi Siculicalis Udvarhely.

Látnivalók

A Városháza (egykori Vármegyeháza) 1895–1896 között épült eklektikus
stílusban, Stehlo Ottó építész tervei alapján. Belsõépítészeti külön érdeme a
zárt belsõ udvar végében emelt díszterem.

Millenniumi emlékoszlop

Az eredeti emlékoszlop 1897-ben került felavatásra a honfoglalás 1000 éves évfordulója alkalmából, amely 1919-ig állt a főtéren, a hatalomváltást követően lebontották. A jelenlegi emlék-művet 2008-ban állították fel, amely 8,4 m magas, oldalain a város és a vármegye címere kapott helyet két oldalán a kőből készült oroszlánokkal.

Backamadarasi Kis Gergely Református Kollégium és templom

A Református Kollégiumot (Ókollégium, Márton Áron tér 1.) 1670-ben alapította gróf Bethlen János (1613–1678). Baczkamadarasi Kis Gergely professzor kezdeményezésére száz évvel később a régi faépületet lebontották, és helyébe kőépületet emeltek. A kollégium egyik jeles diákjának, a nagy mesemondó Benedek Eleknek (1859–1929) a bronzszobra (Szabó János alkotása) áll az új épület (1910–1912) előtt, amelyben jelenleg a Benedek Elek Líceum található. Ez az épület ad otthont a városi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának is.

A református templom 1780–1781 között épült, a régebbi Szent Anna-kápolna maradványai mellé. Építtetője Baczkamadarasi Kis Gergely (1737-1787), a református kollégium rektor-professzora. A klasszicizmus és késő barokk jegyeit ötvözi.

Orbán Balázs szobra

A főtéren, a református templom melletti parkban látható a legnagyobb székelynek, Orbán Balázsnak (1829–1890) a bronzszobra, (készítői Hunyadi László marosvásárhelyi képzőművész és Antal Mihály szabadkai öntőmester).Orbán Balázs fő műve a hat kötetből álló A Székelyföld leírása című munka. 1872-től országgyűlési képviselő volt, a Magyar Tudományos  Akadémia  levelező  tagjává  választotta.

Élet-szoborcsoport

Az 1956-os forradalom 51. évfor-dulója alkalmából felavatott szoborcsoport több részből áll: a Krisztus-szobor, Mária szobor, valamint a két alkotást összekötő kőkompozíció. A kőbe faragott motívumok a kőbe zárt, vergődő lelkeket szimbolizálják, a bele nem nyugvást, a bele nem törődést, dinamikus nyugtalanságot sugallnak.

Vasszékely

A Márton Áron téren áll az 1919-ben eltávolított, egykoron fából készült Vasszékely (apró szegekkel a törzshöz rögzített, vaspikkelyekkel borított szo-bor) helyén az utókor kegyelete által immár bronzból emelt új Vasszékely, amely az első világháború 82-es gyalog-ezredének és a második világháború hősi halottainak állít emléket (Szabó János alkotása).

Márton Áron püspök szobra

A Márton Áron téren, a Szent Miklós hegyi épülethez vezető lépcsőtől balra áll Márton Áron római katolikus püspök (1896-1980) bronzszobra. Alkotói Hunyadi László marosvásárhelyi szob-rász és a szabadkai Antal Mihály öntő-mester. A lépcsőtől jobbra áll az Állami Kő- és Agyagipari Szakiskola tanára, Harmath Ödön által készített (1901) Krisztus-szobor.

Római katolikus plébániatemplom

Római katolikus plébániatemplom (Szent Miklós-hegy, Baróti Szabó Dávid u. 34–36.) Erdély késő barokk stílusú, impozáns egyházi műemléke. Az 1787–1793 között épült templomban a kései barokk, a korai klasszicizmus mellett a romantika elemei is megtalálhatók. A háromhajós egytornyú (40 m) templom építtetője Kadicsfalvi Török Ferenc (1731–1804) plébános és udvarhelyszéki esperes. A középkori Szent Miklós templom helyére épült, amelyből mindössze a sekrestye bejáratánál található faragott reneszánsz ajtókeretet építették be az új épületbe.

Szent Imre herceg szobra

Szent Imre herceg születésének 1000 éves évfordulója alkalmából 2007 októberé-ben került felavatásra az Árpád-házi királyfi mellszobra a Szent Imre Millenniumi Emlékév ünnepi rendezvénysorozat kere-tében.

Tamási Áron Gimnázium

A Katolikus Gimnázium (ma Tamási Áron Gimnázium) új épülete (Baróti Szabó Dávid u. 32.) 1909-1910-ben épült eklektikus-szecessziós stílusban. Építője Pápai Sándor. A plébánia épülete után a Katolikus Gimnáziumnak az 1660-as évektől a plébánia épületétől északra emelt épület, a tanoda volt az otthona két évszázadon át. 1740-ben épült a diák bentlakás, a szeminárium.

Unitárius templom

1906–1908 között épült unitárius templom (Bethlen G. u. 50.). Tervezője Pákei Lajos kolozsvári építész, kivitelezője Fekete Benjámin helybeli vállalkozó volt. 1937-ben a templom mellett épült unitárius kultúrház 1991 óta a Kriza János  Szeretetotthon nevet viseli.

Emlékezés Parkja

Az Emlékezés Parkjának megálmodója és létrehozója a Székely-udvarhelyért  Alapítvány.  A szoborpark 12 ismert történelmi személyiséget: Kós Károly, Bethlen István, Wesselényi Miklós, Bethlen Gábor, Fráter György, Szent László király, Csaba királyfi, Hunyadi János, Báthori István, II. Rákóczi Ferenc, Bem apó, Nyírő József, valamint tizenharmadikként a névtelen Vándor Székelyt ábrázolja. A szobor alkotói: Blaskó János, Hell Tibor, Krisztián Sándor, Lessenyei Márta és Tóth Emőke szobrászművészek.

Székely Támadt vár

Székely Támadt vár (Csonkavár, Udvarhelyi vár, Zabolavár), a főtér közvetlen szomszédságában, Tompa László u. 12 szám alatt található. Építésének első kezdeményezője Báthory István, erdélyi vajda. A kor erődítményeinél ismert olaszbástyás megoldás alkalmazásával építését a székely köznép felkelésének leverése után (1562-ben) János Zsigmond fejedelem rendelte el. A sellemberki vereség (1599) után a székelyek által lerombolt vár újraépítését 1600-ban határozták el. Végleges lerombolására 1706-ban kerül sor, ettől kezdve viseli a Csonkavár nevet.

Tompa László emlékszoba

A vár tőszomszédságában (Tompa László u. 10.) a költő életét és munkásságát bemutató emlékkiállítást tekinthetjük meg. E díszes homlokzatú házban lakott és alkotott 1920-tól haláláig (1964) a székelység nagy költője, műfordítója és lapszerkesztője.

Barátok temploma

A kéttornyú ferencrendi templom és kolostor (Szent Ferenc temploma, barátok temploma) a Vár utca és a Főtér találkozásánál van. A főtér leg-régebbi temploma 1728–1779 között épült. A kolostor sorsa szorosan összefonódik a temp-loméval. Itt volt a ferencesek elemi iskolája 1784–1927 kö-zött. 1928-ban a déli szárny meghosszabbításában építették fel a Szent Antal Kollégium épületét. Jelenleg a ferences rendbéli nővérek és barátok lakják. A nővérek egyházi óvo-dát működtetnek benne.

Jézus-kápolna

A Jézus-kápolna (Jézus Szíve kápolna, Szentszív kápolna) Székelyudvar-hely déli határánál (Medence u. 2.) épen maradt középkori építmény. XIII. századinak tartott, késő román stílusú, négykaréjos kápolna, kis templomerőd, festett kazettás mennyezettel (1667).

Budvár

A Budváron (635 m konglomerát sziklaoromzat) a csiszolt kőkorszak (neolitikum) embere már megtelepedett, majd a korai és a késő vaskorban is itt lakott. Az Árpád-korból földkunyhók és egy erődítmény falmaradványai kerültek elő. A Budvár ma turisztikai látványosság, szép kilátóhely a Nagy –Küküllő völgyére és a Hargitára.

Haáz Rezső Városi Múzeum

A Kossuth utcában található a Haáz Rezső Városi Múzeum és Kulturális Egyesület (Kossuth Lajos u. 29.) székhelye, amelynek állandó kiállításai: Székelyudvarhely művelődéstörténete, Székelyföld virágai, Bányai János emlékszoba, Népi faszerkezetek, Korondi kovácsműhely, Képtár (Kossuth Lajos u.  42.).

Kováts fényképészet

A székelyudvarhelyi fényképészet alapítási éve 1876. Első fényképész Ferenczy Lukács. 1903-ban felváltotta Kováts István fényképészmester, aki 1906-ban megépítette a napfényműtermet a Kossuth Lajos u. 24. szám alatt, mely Európában egyedülálló még működő napfényműterem. 1942-től ifj. Kováts István fényképészmester folytatja a szakmát. 2000-től Kováts Árpád és felesége, Ildikó hagyományos és modern felszerelésekkel állnak a betérők  rendelkezésére.

Művelődési Ház

A Művelődési Ház (Sétatér mellett) 1956-1959 között épült, két előadóteremmel, próbatermekkel, irodahelyiségekkel. Mellette áll Tomcsa Sándor (1897–1963) író és karikaturista bronzszobra, készítője az udvarhelyi Székely József szobrászművész.

Szejkefürdő

A Szejkefürdő különleges ízű ásványvizeit az idők során mind belső ivó- mind külső meleg- és hideg vizes fürdőkúrára használják. Az 1901-ben felfe-dezett tőzeglápja, ingoványos másfél méter vastag gumiföld, természetvédelmi terület, sajátságos mocsári és lápvidéki növényzettel. A mofetta és értékes gyógyhatású iszapja nincs hasznosítva. Jelenleg a Szejkefürdőn strand és meleg fürdő működik. Itt található Orbán Balázs síremléke és az odavezető úton elhelyezett székely kapuk sora (szabadtéri kapumúzeum).

Borvíz- és Fürdőmúzeum (Szejkefürdő)

A Szejkefürdő ásványvizeinek gyógyító hatása már a XVIII. század közepén is ismert volt. Orbán Balázs itteni birtokán egy kis virágzó gyógyfürdőt teremtett, és megszervezte a víz beszállítását jellegzetes formájú cserép-korsókban bivaly vontatta szekéren. 2008-ban megnyílt itt a székelyföldi ás-ványvizek és fürdők eddigi legnagyobb állandó kiállítása. A múzeumban a szejkevizes korsók gyűjteményét, a gyógyvizek képződésének folyamatát, valamint a híres bivalyszekeret láthatjuk. A látogató végül megkóstolhatja a Sarolta forrás kénes vizét.

Székely Kálvária

Székelyudvarhely északi kijáratánál, a Mál tető aljában kezdődik a Székely Kálvária, melyet az ezeréves erdélyi püspökség emlékére állítottak az Ugron- család jóvoltából. Zavacki Walter alkotásai 30 méterenként követik egymást, mindegyik sziklatömbön faragott dombormű jelzi a stációkat, kiegészülve a székely népet ért nagy történelmi megrázkódtatásokat, csapásokat jelző évszámokkal. A Kálvária az elcsendesedést, a lélek felemelkedését, az ember önmagára találását szolgálja.